A k�l�nf�le l�nyek, amelyeket ma s�rk�nynak h�vunk, val�sz�n�leg nem azonos eredet�ek, de m�gis egym�ssal p�rhuzamosan j�ttek l�tre k�l�nb�z� kult�r�kban a vil�gon, tal�n fossziliz�l�dott dinoszaurusz- �s �seml�s csontmaradv�nyokra sz�letett magyar�zatk�ppen.

 

A k�nai s�rk�nyok (t�bbek k�z�tt) �ltal�ban j�s�gos l�nyek, m�g az eur�pai s�rk�nyok �s a perzsa mitol�gia s�rk�nyai ellens�gesek. A k�gy�szer� m�gikus l�nyek m�r a mezopot�miai mitol�gi�ban is jelen voltak. Ti�mat, aki megsz�lte Lahmu �s Lahamu v�zisz�rnyeket, s�rk�nyszer� v�zik�gy�. Az akk�d mitol�gi�ban sz�rnyas k�gy�k, k�gy�test� kim�r�k jelentek meg, mint Mushussu, Ti�mat gyermeke, Marduk „h�zi�llata”. Ez a hettita mitol�gi�ban fejl�d�tt tov�bb �n�ll�, isteni szint� l�nny�, aki a Mardukkal azonos Viharistent is legy�zte.

 

A kereszt�ny vall�s s�rk�nyai jellemz�en mint a S�t�n (�rd�g) vagy annak szolg�i jelennek meg. Szent Gy�rgy v�rtan�t a s�rk�ny legy�z�j�nek tekintik. A magyar s�rk�ny a honfoglal�s idej�n m�g egy t�rzsi tiszts�get jel�lt, s csak k�s�bb v�lt elv�laszthatatlann� a nyugati-kereszt�ny mitol�gi�kban szerepl� bestia k�p�t�l. A magyar mitol�gia hagyom�nyos s�rk�ny-k�pe nem h�ll�, hanem humanoid figura, akinek adott esetben t�bb feje lehet, ami lelkeket szimboliz�l. A 's�rk�ny' sz� jelent�se val�sz�n�leg "feh�r k�n".

 

A 15. sz�zad elej�n, Magyarorsz�gon is m�k�d�tt egy mag�t Szent Gy�rgy v�delme al� helyez� vil�gi lovagrend, a S�rk�ny Lovagrend. A Rend jelk�pe egy s�rk�ny, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalf�ldi fejedelem is, akit a s�rk�ny latin neve ut�n Vlad Draculnak neveztek el. Az � fia volt a k�s�bbi Vlad �epe� (Kar�bah�z� Vl�d), r�viden Drakula.